Kaposvártól északkeletre, Igal, Büssü, Magyaratád és Somogyszil között fekvő település.

Kulturális erőforrások

Az önkormányzat a közművelődés területén a következő feladatok ellátásának szükségességét fogalmazta meg:

• gondoskodni kell arról, hogy a kulturális, művelődési feladatot ellátó szervezetek számára biztosítva legyen a feladatellátásához szükséges közösségi hely
• bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi művészek számára
• szorgalmazni kell a település múltját bemutató tárlat összeállítását és a tárlat bővítését
• támogatni kell a helyi kiadványok megjelenését

 A település története

Kazsok Árpád-kori település. Nevét már 1244-ben említette oklevél Kosok írásmóddal.

1272-ben Kosuk alakban fordult elő és a nyúlszigeti apáczák birtoka volt. 1331-ben már plébániája is volt, és neve szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is. 1449-ben Hunyadi János kormányzó, 1453-ban pedig V. László király Tolna vármegyéből Somogy vármegyébe helyezte át, de 1475-ben és 1485-ben ismét tolnavármegyei helységként tünt fel. 1550-ben Dersfi Farkas, 1598-1599 között pedig Petheő Kristóf volt a földesura, majd 1626-ban már az Egerváry család birtoka volt. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint nemesek lakták, egy 1701-1703 tájáról való összeírásban Vitnyédy Pál örököseinek birtoka.

1715-ben Káldy Pál, 1726-1733 között a Vitnyédy család, 1767-ben a Vidos és a Káldy családok, 1776-ban pedig Vidos János és Káldy Sándor birtoka volt. A községbeli régi kúriát a Martyn család építtette. A község eredetileg a Fehérház nevű tanya helyén feküdt és a 17. században pusztult el. Nyomai az ottani szántóföldeken ma is láthatók. A jelenlegi helység 1715-ben már megvolt és 8 háztartásból állt. A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott. 1910-ben 541 magyar lakosa volt. Ebből 97 római katolikus, 440 református, 3 izraelita volt.

A településhez tartozott Pataki-puszta és Bécz-puszta is.